Félsivatagi, sivatagi állat, tehát jól bírja a forróságot. A kifejlett szakállas agáma kb. 45cm, persze ha ép a farkincája.
A terrárium mérete, amiben már jól érezheti magát: minimum 100x60x50cm. A talaja homok legyen, ez lehet sima, vörös, fehér színű. A hőmérséklet a melegítőlámpa alatt kb. 40°C legyen. Fontos, hogy ha melege van, arrébb tudjon menni hűvösebb helyre. Vizes tálra szüksége van, mindig akkorára, hogy ha kedve és nagyon melege van, fürdeni is tudjon benne. A vedlést is elősegíti, ha fellazíthatja a bőrét. Széltére mindegy a vizes tál mérete, viszont a mélységre figyelni kell, hogy mindig leérjen a lába. A terráriumi tartásnál fontos az UV világítás is a melegítőlámpa mellé.
Ha van lehetőség kerti tartásra (nyáron), az nagyon jót tesz az állatnak. Figyelni kell, hogy ne tudjon elszökni, legyen sok napozó helye, nagy pancsolója, és olyan hely is, ahová elbújhat a forróság elől.
Elsősorban rovarevő, de fontos a zöldség és gyümölcs adása is.
Rovarok (mindig az állat méretének megfelelő): tücsök, sáska, csótány, viaszmoly, gyászbogárlárva, ha találunk a kertben: cserebogár (pajor), szöcske.
Zöldség: elsősorban gyomnövények: pitypang (levél+virág), lóhere, tyúkhúr. Ezeket csak télen nem találjuk meg, ilyenkor adhatunk nekik salátát, kínai kelt, de ezeket nagyon meg kell mosni. Reszelt répa, sütőtök, spenót, sóska, reteklevél.
Gyümölcsök: alma, eper, körte, cseresznye, meggy, dinnye (ebből sokat ne, mert vízhajtó).
Nagyon szeretik a színes ételeket, úgyhogy amiket nem soroltam fel, de eszetekbe jut, próbáljátok ki, majd az állat eldönti, hogy ízlik-e neki.
Az eleséget szinte minden alkalommal vitaminporozni kell!!!
Pár hetes kortól már majdnem 100%-os lehet a nem-megállapítás, így ha épp egy párt tartunk, átlagosan 1 éves korukban már szaporodhatnak. Párzási időszakban a hím intenzíven bólogat, fekete lesz a szakálla, és toporzékolva udvarol az alázatosan visszabólogató és integető nősténynek.
Miután a nőstény lerakta a tojásokat, azokat keltetőbe kell rakni, és 2 hónap múlva édes 9 centis bébik bújnak elő.
Különböző méretű állatokat tilos összerakni, mert ha nagy a különbség, a nagyobb állat eleségnek nézheti a kisebbet.
Nagyon szelíd állat, bizonyos fokig bírja a gyerekek fogdosását.
Legjellegzetesebb testrészük a viszonylag kis pikkelyekkel fedett, széles, háromszög alakú fej. Nevüket a fej oldalán és a tarkó tájékán növő, kicsúcsosodó pikkelyeiről kapták. Izgalmi állapotában nyelvcsontjuk segítségével kifeszítik ezeket, és ekkor pofaszakállra emlékeztető benyomást keltenek. Egyúttal hatalmasra tátják a szájúkat és kivillantják apró fogaikat, hogy félelmetes ragadozónak tűnjenek. Szemeik kicsik, szemdombjaik kidudorodnak, dobhártyájuk jól látható.
Az izmos test két oldalán tövissor húzódik végig. Farkuk egyenletesen vékonyodik. Erőteljes végtagjaik éles karmokban végződnek. Színezetük fajonként és élőhelyenként változik, de általában szürkés. Hátuk többnyire sötétebb, szabálytalan alakú foltok tarkázzák. Hasuk fehér; egyes fajok hasán több-kevesebb fekete folttal. A szakik testbeszéde nagyon világos, miközben nagyon változatos. Amikor a állat felfedezi környezetét gyakran használja nyelvét információ szerzésre és ez fontos társadalmi interakció. Mint minden hüllő, úgy a szakállas agáma is hidegvérű állat, ezért kell szabályozni, saját testhőmérsékletüket. Ez azt jelenti, hogy használja a testét a hatékony hő elnyerésére, vagy pedig azért, hogy hűtse magát. Ezt sokszor a testük színének a szabályozásával érik el. A reggeli villany felkapcsolásánál megfigyelhetjük, hogy testük elkezd befeketedni ezzel több hőt tudnak elnyelni. Amikor már elég meleget vett fel és nem akarja elhagyni helyét, akkor a száj kinyitásával és lihegéssel a nyálkahártyáján keresztül párologtat. Majd bezárja a száját megnedvesíti nyelvét és újra kinyitja a száját.
Gesztusok:
-Dominancia:
A hím fejének gyors fel-le mozgatásával, bólogatással és szakálla előre tolásával, valamint a szakáll színének besötétítésével, jelzi fölényét.
-Alázat:
A leggyakoribb alázati gesztus az úgynevezett hullám, ilyenkor a fej és a test lassú fel-le mozgásával és jelzi az alázatát. A másik jellegzetes gesztus a karkörzés, melyet főleg a nőstények szoktak produkálni, de előfordul, hogy a gyengébbik hím mutat alázatot és megadást verősebb vetélytársa iránt.
Több hímet nem célszerű együtt tartani, ugyanis a hatalmi harcok, nem mindig dőlnek el békésen.
Ne tartsuk más állatokkal, mert a kisebb gyíkokat az agáma előszeretettel elfogyasztja, sőt még saját kicsinyeit is. Fontos, hogy új szerzeményünket ne zaklassuk, míg meg nem szokja új környezetét, mert ha ezt nem tartjuk be, könnyen elveszíthetjük drága kedvencünket. Gyerekes szülők pedig ne hagyják, hogy a fiatal hüllőket molesztálják, bármennyire is aranyos a kisállat, mert ezzel szintén halálra ítélhetjük az agámát. Egy kulcsfontosságú tanács a helyes vitaminozás. Az állatnak már az első pillanatban vitamin kiegészítésre van szüksége, mert ha nem porozzuk eleségét minden nap, szintén az örök vadászmezőkre távozik kedvencünk.
Érzékszervek
-Szem:
A legfontosabb érzékszervük. A természetben nagy hasznát veszik a ragadozók beazonosításánál. Mivel a szemek a fej két oldalán találhatóak, ezért egy frontális holttér van a látásukban. Így az orra elé tartott eleséget nem fogja felismerni, ezért mindenképp picit távolabb és oldalt kínáljuk fel. Szemükön található még egy harmadik szemhéj, egy membrán, mely arra szolgál hogy védje a szemüket az esetleges sérülésektől.
-Fül:
Már többször hallottam a tulajdonosoktól, hogy a szaki nem hall, de erre nincs semmilyen biztosíték. Külső fül nem található fejükön, viszont dobhártya igen, a külső hallójárat hiányában, nincs mi felerősítse a zajokat. A mély hangok azonban zavarják őket, ezért erre mindenképp ügyeljünk.
-Orr:
A szája felett elhelyezkedik két kis orrlyuk. Sajnos semmilyen infó nincs azzal kapcsolatban, hogy mennyire fejlett szaglással rendelkeznek.
-Jacobson szerv és a nyelv:
Ez egy nagyon fontos érzékszervük. A szakik nagyon sokszor érintenek meg különféle helyeken pontokat a nyelvükkel. Ezzel szereznek plusz információt a környezetükről. Az információ a szájpadláson található Jacobson szervben kerül feldolgozásra. A nyelv viszonylag hosszú és ragadós, így jobban tapad rá az eleség.
( forrás: szakálas agáma, agámafarm )